A koszorú amit egy ember emlékére dobtak a Dunába!Megint voltam bringázni, mert nagyon szép idő volt.
Az út egy szakaszán meglepően sok gyalogos embert láttam. Valahogy nem sétáló, kiránduló családnak néztem őket. Nagyon csendesen magukba fordulva, egymást támogatva mentek. Egy idősebb nőt két fiatal támogatott. Először nem tudtam mire véljem a dolgot, mert eddig még ennyi embert egy csoportban nem láttam errefelé. A hangulatukon valami szomorúságot éreztem, és igyekeztem őket úgy kerülni, hogy ne nekik kelljen nekem utat adni. Majd ahogy elkerültem őket, az egész szituációból arra következtettem, hogy ez biztos egy temetés volt, amikor is a hamvakat a Dunába szórták!
Majd visszafelé megláttam a víz felszínén egy koszurút. Szépen, méltóságteljesen úszott. A szalagok elterültek a vízen, mintha a koszorú uszonyai lettek voltak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése