Mostanában mikor jó idő idő van, de azért annyira mégsem jó, hogy bringázzunk, akkor ki szoktunk menni sétálni. Az is mozgás, és legalább olyan szükséges és egészséges mint a bringázás. Igaz, hogy kisebb területet tudunk bejárni, de a mozgás legalább olyan jó, és hatásos mint a bringázás.
Séta közben sok kutyával és a gazdijukkal is megismerkedünk, beszélgetünk. Egy ilyen eset alkalmával egy számomra eddig ismeretlen dolgot tapasztaltam. Egy szép ír szetter típusú kutya odaszaladt hozzánk, és ismerkedés közben egy, számomra furcsa drótszerű valamit találtam a nyakán. Miközben próbáltam a gazdinál mentegetni a kutya viselkedését, és kértem, hogy ne bántsa a fegyelmezetlenség miatt, hogy odaszaladt hozzánk, kérdeztem, hogy mi az ami a nyakán van? Akkor derült ki, hogy ma már létezik egy olyan apró rádióadó amit a kutya nyakörvére lehet csatolni, és még akkor sem veszti el a gazdi a kutyát ha a kutya nem elég szófogadó, és alkalmanként önállósítja magát, és ismeretlen helyre távozik.
Lehet, hogy nem sok kutyatartó ismeri ezt a lehetőséget, vagy egyáltalán annyira nem fontos neki a kutya, hogy egy ilyen nyomkövetőre áldozzon.
Beszélgetés közben az is kiderült, hogy ez a kutyus mentett kutya, fiatal felnőttként került a gazdijához, és nem szeretné, ha elveszne, és ezért beszerezte a csipp mellé a jeladót is. Kb féléve van nála a kutya és időnként mintha még mindig az eredeti gazdáját keresné, mert úgy mint ahogy hozzánk szaladt, egy egy embert közelebbről is megvizsgál.
Mostanában rengeteg kutya kóborol, és talán nem mind kidobott állat. Szeretném hinni, hogy van közöttük olyan is aki valóban elveszett! Egy ilyen jeladó, a csippel együtt talán segítene, hogy kevesebb kóbor kutya legyen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése