Hová lettek a madarak?

Így masíroznak ők, sorban, mindenki a maga helyén. A Háros szigettel szemben, a csónak kikötőben.

Itt is ők, legelés közben. Látszik, hogy itt senki sem zavarja őket, mert megengedik, hogy lassan közelebb menjek.

Áradáskor a Kopaszi gátnál. Itt is megszokták az ember közelségét.

Emberbarát, steril környezet a Kopaszi gátnál. Az énekes madarak eltűntek, mert zavarja őket az emberek zaja, és állandó jövés-menése, és a szépen rendben tartott parkban nem találnak ennivalót sem.

A vízben és a vízparton gazdag a madárvilág. Rengeteg vadkacsa, sirály, és kormorán van. Néhány alkalommal egy szürke gém párt is láttam. A kormoránokat a horgászok nem nagyon szeretik, mert kifogják előlük a halakat. A kacsák a part menti bozótosban költenek is. Elég sok kiskacsa áldozatul esik a parton élő rengeteg szarkának, és szürke varjúnak. Ennek ellenére azért mindig felnő közülük annyi, hogy az állomány állandónak tekinthető.
A Hárosi szakaszon, több alkalommal Gólyát is láttam. Itt, és a Budafoki pataktorkolatnál békákat is hallottam. Ezek a dolgok azért fontosak, mert a nagyváros peremén egy természetes élőhelyet lehet megfigyelni. A nagyvárosban felnövő gyerekek már nem sok helyen láthatnak ilyet. Nem is tudják már, hogy ezek értékek, amit meg kell becsülni.
A part bokros részein nagyon sok kis énekes madár van. U.m. Stiglicek, Rozsdafarkuk,Zöldikék, Rigófélék, és még néhány faj amit csak hallottam énekelni, és nem tudom azonosítani, hogy ők kik is tulajdonképpen.
A fácánok tavasszal és nyárvégén, amikor a csibék már felnőttek, a bozótosban keresgélik a táplálékukat.
Az az igazság, hogy ezeket az állatokat én kora reggel tudom megfigyelni, amikor még csend és nyugalom van. Nem háborgatja őket sem ember sem a kint sétáltatott kutyák. A legtöbb kutyatulajdonos nem engedi meg a kutyának, hogy zavargálja a Fácánokat, de sajnos van olyan is aki még küldi is a kutyát, hogy keresse meg a fészket. Ez nagyon sajnálatos dolog, mert nem fogja fel, hogy olyan értékek vannak a közvettlen környezetében, amit ha elpusztít, talán nem is pótlódik, végleg elvész erröl a területről. Akkor pedig egy steril, néma táj lesz ahol már az ember sem érzi jól magát, és a furcsa az lesz, hogy majd nem is fogja tudni, hogy miért nem érzi jól magát!
Néhány napja, amióta magas a vízállás, nem látom a vizimadarakat, nem tudom, hogy hova lettek?