Kézcsók a bringaúton.

Itt történt a leírt eset:

Ma reggel megint segíteni kellett. Az még nem is lenne baj, mert bárkivel előfordul, hogy segítségre szorul. A baj az, hogy megint az éjszakai szórakozás után hazafelé tartó fiatal emberek kerültek bajba.

Nem messze a korábbi bejegyzésben, már leírt Duna parti szórakozóhelytől három fiatal ember, eléggé kapatos állapotban próbált használhatóvá tenni egy sérült bringát. Ahogy elmentem mellettük, szinte csak úgy mellékesen odaszóltak, hogy nincs-e egy 8-s villáskulcsom. Miután szerszámot , és egyéb dolgot ami alapvető egy hosszabb útra szüksége lehet, hordok magammal, megálltam és mondtam, hogy valószínű van. Szokatlan lehetett a dolog, mert az egyik fiu odaszólt hogy horgászni tetszik? Mondtam neki, hogy nem hanem bringát javítani! Ettől kellőképpen meglepődött, és nem szólt többet.

Sajnos nyolcas kulcsom éppen nem volt, de tippet adtam, hogy lehet kinyitni egy pénzérme segítségével, egy nagyobb méretű kulccsal egy csavart. Akkor láttam, hogy a bringa javíthatatlan, mert a hátsó váltó darabokban van, a fogaskerekek szét potyogtak, és egyik másik alkatrész eltört. Egészen biztos, hogy egy nagyot esett vele a fiú. A kapatosságát a bringa bánta. Mehetett haza gyalog, ráadásul egy kölcsön bringa volt. Annyit tudtunk tenni azzal a fiúval aki valamennyire beszámítható volt, hogy a bovdent mentve a maradékot rögzítettük a palacktartóhoz. Így legalább ellehetett tolni a bringát.

Ekkor történt egy, számomra nagyon meglepő dolog. Az a fiú aki kénytelen volt gyalogolni, vagy a bringát mint egy rollert hajtva hazamenni, odajött hozzám nyúlt a kezem után. Nem értettem mit akar, azt hittem, hogy a kezén mutatni akar valamit, de nem, megfogta a kezem egy szabályos kézcsókkal illette. Amennyire a kapatossága engedte meghajolt, kezet csókolt, és megköszönte, hogy egyáltalán megálltam és segítettem amennyit lehetett. Elmondta, hogy ő motoros, de még nem tapasztalt ilyet, hogy ennyire fenntartás nélkül segítene valaki.

Mondtam neki, hogy sajnos itt nem ez az első eset, mert szórakozás közben gyakran elfelejtik, hogy valahogy haza is kell menni, és szinte mozgás képtelen állapotba hozzák magukat.

Elköszöntünk egymástól, és mondtam nekik nagyon vigyázzanak magukra hazafelé!

Már nem csak macskákat kell menteni.............

Egy emeletes buszból kialakított kiszolgáló rész. Szerintem nagyon hangulatos:-)

A placc ahol a vendégek szórakozhatnak Itt kért segítséget a két fiú!

Idén már másodjára fordul elő, hogy a hétvégi bringázásomat ember mentés tarkítja.

Néhány éve telepítettek a Duna partra, a bringaút mellé, egy nyári szórakozóhelyet a fiataloknak.

Persze nem csak fiataloknak, de többnyire ők szórakoznak, zene mellett hajnalig. Alkoholos italokat is felszolgálnak. Az az érzésem, hogy más, az alkoholnál sokkal veszélyesebb dolgokat is.

Többször előfordult, hogy hétvégén még akkor is ott zenéltek és szórakoztak, amikor kora reggel bringázni mentem. Olyankor nem szívesen mentem arra, mert néhányuk elég kötekedő, és számukra érdekes látvány egy idős ember a bringán, és még érdekesebb, ha az illető nő! Már elég elmúlt azaz idő amikor megtudtam magam védeni akár fizikailag is, ma már a reflexeim sem igaziak, mire felveszem az ütemet, már régen mozgásképtelenné is tettek! Ezért aztán ilyenkor inkább másfelé mentem.

Két hete is kifelé még elkerültem őket, mert szinte hangzott a környék a gépzenétől. Visszafelé jövet csend volt, gondoltam már bezártak és elmentek, de legnagyobb meglepetésemre, nem messze a helytől állt egy kocsi, tőle nem messze meg a giz-gazban két fiatalember feküdt. Láthatóan aludtak, először elmenetem mellettük, de csak nem tudtam őket így ott hagyni, ezért visszafordultam. Ugyan úgy feküdtek mint korábban, pedig futók is, és más bringások mentek el mellettük. Körbe jártam őket, láttam, hogy lélegeznek, tehát vagy alszanak, vagy ami elég riasztó eszméletlenek. Megfogni nem mertem őket, mert egy álmából felriasztott ember azonnal támadhat. Bekapcsoltam a telefonom, hogy lássam, annak a hangjára hogy reagálnak és semmi. Ugyan úgy feküdtek tovább. Na ekkor hívtam a 112-t, hogy küldjenek valakit, mert valami nem stimmel a két fiúval. Nem vártam meg, hogy jöjjenek, így nem is tudom, hogy mi történt, de az óta egyszer sem rumliztak reggel.

Ma reggel a bringaút egy másik szakaszán találkoztam két gyalogos fiúval, akik láthatóan nem voltak színjózanok.

Visszafelé jövet ennek a szórakozóhelynek a placca mellet jött elém az egyik- akkor még nem is ismertem meg- hogy segítsek, mert a társa rosszul van, a telefonja meg lemerült és nem tud taxit hívni. Megálltam és hívtam egy taxit. Azt hiszem a taxisok már ismerik az itteni helyzetet mert nagyon gyorsan érkezett egy kocsi. Amikor ez a fiú szólt a társának hogy jöjjön mert itt a taxi akkor láttam, hogy nem is nagyon tud felállni. Kiderült, valószínű az eszméletlenségig itta magát. Kérdeztem a taxist, hogy így is vállalja-e a fuvart. Vállalta és elvitte őket.

Kár ezekért a fiatalokért, ha a szórakozást így képzelik, és ebben még jól is érzik magukat!

Sokkal többre lennének érdemesek!